MÁV 326 sorozatú tehervonati gőzmozdony

A MÁV 1882-1886 között különböző gyárakból 159 db III.e -az átszámozás után 326- sorozatú tehervonati mozdonyt szerzett be. Ezeket még rövid füstszekrénnyel, és egy részüket Ressig-rendszerű -a köznyelvben gólyafészeknek nevezett -szikrafogó kéménnyel szállították. Idő közben a MÁV kívánságára a MÁV Gépgyár a típust hosszú füstszekrényesre szerkesztette át. Ebből a típusból 1888-1891, és 1892-1897 között további 339 db-ot állítottak szolgálatba. A későbbi fővizsgák során a mozdonyok nagy részét hosszú füstszekrényesre építették át, illetve fokozatosan felszerelték légfékkel. A MÁV-on kívül több magánvasút társaságnál is szolgálatban állt. A C tengelyelrendezésű mozdony a XIX. század végi szerkesztési elvek szerint készült, de magán viseli a magyaros jelleget. A csupán 10 bar engedélyezett nyomású kazánt a keretek közé süllyesztették, ami lehetővé tette a hosszú kémény alkalmazását. A korszerűsített mozdony tömege meghaladta a
62 tonnát. A vezető kerékpárok nélküli futómű elrendezése miatt csupán 45 km/h volt az engedélyezett sebessége. Tehervonati szolgálaton kívül állomási tartalék, és mellékvonalakon személyvonatok továbbítására is felhasználták. A sorozat Magyarországon maradt példányainak tömeges selejtezése az 1970-es években kezdődött.
A 326 122 pályaszámú mozdony HO méretű modellje az első beszerzési szériából származó korszerűsített, légfékes változatú mozdonyt mintázza. A modell rézlemezből és fehérbádogból forrasztással készült. A szerkocsi szegecselt oldalfalait régi cink bázisú túlmaratott nyomdai nyomólemezből nyomdászok segítségével készítettem el. Erre, mint mester darabra gumikalapáccsal réz fóliát domborítottam, majd ezt a fehérbádogból elkészítette szerkocsira műgyantával felragasztottam. A különféle csövek megfelelő átmérőjű rézhuzalok. A hajtás a szerkocsiba került, homlokkerekes lassító áttételen át annak mindhárom tengelyét hajtja. A számok és oldaltáblák korabeli dokumentum fotópapírra fényképészeti eljárással készültek.